mrfirehand.com
HU EN
GyőriNemzetközi
BoogieWoogie
Fesztivál
A Boogie-Woogie, a Blues
és a feledhetetlen szórakozás fesztiválja
MUNGO JERRY Christoph Steinbach
Nicolle Rochelle Albert Koch Pleszkán Écska
Grzegorz & Agnieszka Rasmus & Tove
Koch Barnabás Zink Ferenc Dániel Balázs
december, 2017
07-08-09
Jegyrendelés Jegyrendelés
Hírlevél Hírlevél

Mi is az a Boogie Woogie?

Zene, tánc, életérzés… A 30-as és 40-es évek Amerikájának ez a pezsgő és vidám zenei stílusa lüktetésével, ritmusosságával és virtuozitásával az első pillanattól fogva magával ragadja hallgatóját.

Üzenjen nekünk! Üzenjen nekünk!

Írja meg véleményét, javaslatait és ötleteit a fesztivál szervezőinek!
Előre is köszönjük!




Mehet
Még több kép »

Képgaléria

2012 - Boogie Afterparty2014 - Boogie Workshop2013 - Boogie Workshop2012 - Előkészületek2012 - Boogie Workshop
2013 - Életképek2014 - Boogie Show (december 6.)2014 - Boogie Afterparty (december 5.)2009 - Előkészületek & Afterparty2011 - Afterparty
Még több videó »

Videók

 
Boogiefeszt  »  Cikkek  »  Mi is az a Boogie Woogie?

Mi is az a Boogie Woogie?

Zene, tánc, életérzés… A 30-as és 40-es évek Amerikájának ez a pezsgő és vidám zenei stílusa lüktetésével, ritmusosságával és virtuozitásával az első pillanattól fogva magával ragadja hallgatóját. A műfaj ekkor élte virágkorát, de eredete még ennél is korábbra tehető.

A műfaj eredete

BarrelhouseAmerikában a 19. század vége felé zajlott a nagy vasútépítési láz. Az építési területeken dolgozó afro-amerikai munkások egész nap a gőzmozdonyok zakatolását hallották, ami a zenéjükre is hatással volt: ugyanezt a zakatolást hallhatjuk a boogie woogie számok lüktetésében.

A „boogie woogie”, mint kifejezés eredete kétséges. Egyes kutatások szerint egy Bantu szóból, az „Mbuki Mvuki”-ból ered, melynek jelentése a táncolással volt kapcsolatba hozható, más kutatások szerint a gőzmozdonyok egyik alkatrészét hívták „Bogie”-nak.

Kezdetben ún. Barrelhouse-okban gyűltek össze a vasútépítők. A Barrelhouse-ok istállók voltak, melynek egyik sarkában egy ütött-kopott zongora kapott helyet, melyen a nagy tánctéren szórakozó embereknek játszották a talpalávalót. Ez a zene és tánc volt az, mely a boogie woogie ősének tekinthető.

Az első zongoristák és felvételek

A műfaj megteremtése nem köthető egyetlen emberhez vagy helyhez. A zenetörténeti kutatások több olyan zongoristát is megemlítenek, akik már a boogie woogie stílusjegyeinek csíráit játszották. A leírások Texas környékére teszik azt a helyet, ahol először szólalt meg ilyen stílusú zene. Például Hersal Thomas és George W. Thomas Jr. voltak a legnagyobb hatással azokra a zongoristákra, akik végül népszerűvé tették a boogie woogie-t, mint  Jimmy Yancey, Albert Ammons, Pete Johnson vagy Meade Lux Lewis.

Az első felvétel, ami egy boogie woogie basszus figurát használ a teljes számon keresztül és a 12 ütemes blues periódust alkalmazza, az előbb említett George W. Thomas Jr.  "The Rocks," szerzeménye, melyet 1923 februárjában rögzítettek.

Annak ellenére, hogy sokan játszottak ilyen stílusban, mindenki másképp nevezte azt. Pinetop Smith 1928-as Pinetop’s Boogie Woogie szerzeménye volt az első, amely összekötötte a nevet ezzel a zenével. Pinetop a szám alatt instrukciókat ad a táncosoknak a mozgásukhoz, hiszen ez a zene és ez a tánc szoros kapcsolatban áll egymással.

Ezt követően a boogie woogie gyorsan meghódította a világot, amelyben úttörő szerepe volt a műfaj klasszikusaként emlegetett három zongoristának: Albert Ammons-nak, Pete Johnson-nak és Meade Lux Lewis-nak.

A boogie woogie trio

A trio 1938-ban közös koncertet adott a híres Carnegie Hall-ban, mely kirobbanó sikere indította el a boogie woogie lázat. A kiváló zenészek közül ketten is, Albert és Meade taxisofőrként keresték  kenyerüket. Idővel mindhárman New York-ba költöztek, ahol számos közös koncertet adtak a Café Society nevű kávézóban. A zenészeknek eltérő stílusuk volt, Ammons-ra a telt hangzás volt jellemző, míg Johnson a dallamosabb futamokat kedvelte. Lewis volt talán a „legkülöncebb” közülük, ő gyakran játszott disszonáns hangzatokat és a modernebb zenei megoldások sem álltak távol tőle.

A Rock and Roll őse

A boogie woogie az évek múlásával tovább fejlődött, egy újabb őrületet adva a világnak: a Rock and Roll-t. Már a korai boogie woogie szerzemények címében is találunk utalásokat a „rock” és „roll” szavak használatára. (Pl.: Roll ’em Pete, The Rocks…stb.) A boogie woogie tehát nem más, mint a Rock and roll őse.

A boogie woogie felépítése

A boogie woogie a Jazz egyik ága. Legfőbb jellegzetessége, hogy improvizatív műfaj, azaz a rögtönzés nagy szerepet kap a zene megszólaltatása közben. A hagyományos boogie-k egy ún. 12 ütemes blues körre épülnek. A két kéz játéka élesen elkülöníthető: a balkéz egy ostinato (állandóan ismétlődő) basszusfigurát játszik, míg a jobb kéz adja hozzá a dallamot. A boogie woogie lelke a balkéz játéka, nem véletlenül hozzák kapcsolatban a  „Left hand like God”, azaz az „Isteni balkéz” kifejezést ezzel a műfajjal. A boogie az egyik legnehezebb zongorázási technikák közé tartozik.

A tánc

Az improvizáció nem csak a zenére igaz, hanem a boogie woogie táncra is. A táncosok nem egy betanult koreográfiát táncolnak, hanem figyelik a zenét, és ha abban egy kiállást vagy egy kitáncolható figurát hallanak, akkor például oda igazítanak egy akrobatikus figurát. A könnyed és jó hangulatú táncversenyeken ezt külön pontozzák a bírók. Ízelítő egy versenyből:

 
Napjainkban

A boogie woogie nagy változáson ment keresztül az idők folyamán. Napjaink boogie zongoristái igazán színes palettán mozognak, ugyanis vannak olyanok, akik a klasszikus zongoristák irányát követik, egyesek teljesen új ötletekkel a modernebb irányba vitték el a boogie woogie-t, de vannak olyanok is, akik a kettőt ötvözik. Megunhatatlan ez a zene, mert minden zenész a saját egyedi stílusában játssza a boogie woogie-t, és a sokszínű improvizációnak köszönhetően mindig valami újdonságnak lehetünk szem és fültanúi egy koncert során.


Forrás: John Tennison - BOOGIE WOOGIE: Its Origin, Subsequent History, and Continuing Development. Egy kiváló írás a boogie woogie történetéről angolul: itt.